A Balaton hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt 80 évben. Szeptember utolsó péntek estéjén, a Kutatók éjszakáján a Lechner Tudásközpont Nézz más szemmel a Balatonra! című programján az érdeklődők sokat megtudhattak erről a változásról, a magyar tenger körüli regionális tervezésről, a tó környékének mai adatairól és a légifelvételezés fejlődéséről is.
A Balaton volt a főszereplő az idei Kutatók éjszakáján, szeptember 29-én a Lechner Tudásközpontban. A Nézz más szemmel a Balatonra! című program három remek előadója, Mészáros Ábel építész-kutató, dr. Nagy András téradat-elemző és Weszelovits Gergő távérzékelési szakértő nyitott és érdeklődő közönség számára mesélt a tó jelenét meghatározó félmúltról, a környékre jellemző adatokról és a levegőből készített felvételek fejlődéséről.
- A második világháború előtt csupán egy szűk elit üdült a Balatonnál, akik első sorban az északi partot használták, a déli mocsaras, ingadozó vízállású partvonal kevésbé volt vonzó – mondta el előadásában Mészáros Ábel építész-kutató. A háború utáni partszabályozással azonban itt indult intenzívebb ütemű fejlesztés, amelynek következményeként a tó viszonylag gyorsan tömegek számára alkalmas nyaralóhellyé vált. Nagy számban épültek kevésbé elegáns, de sok férőhelyes szálláshelyek, és óriási ütemben fejlődött a rengeteg nyaraló utaztatásához szükséges infrastruktúra, a közlekedés, az ellátás és a szolgáltatás. A fejlődés mederben tartására az ötvenes évek végén elkészült a terület első regionális terve, amely nemzetközi díjazásban is részesült.
A Lechner Tudásközpont kizárólag erre az estére megnyitott tervtárában sétálva Mészáros Ábel azt is elmagyarázta, hogy az első balatoni regionális terv részeként számos épület is született, melyek legtöbbje az általunk ismert és szeretett Balaton mai arcát is meghatározza, és amelyek közül többnek a terve is ott lapul a tervtári polcokon. Motelek, kikötők, postahivatal, buszállomások, szállodák, úttörőtáborok, postahivatalok, cukrászdák, borozók és éttermek sora emlékeztet minket ma is arra a heroikus, sok szempontból előremutató, sok szempontból a kor lehetőségeit és hibáit magán hordozó kísérletre, amelyet a Balaton egységes fejlesztése jelentett. – hangsúlyozta az építész.
A több emeleten keresztül húzódó tervtár egyik sarkában dr. Nagy András vezető téradat-elemzési szakértő várta az érdeklődőket, hogy rengeteg Balatonnal kapcsolatos téradat között elmondhassa például azt, hogy mindhárom partszakasszal érintett megyénkben egy-egy balatoni település vonzza a legtöbb turistát: Veszprém megyében Balatonfüred, Somogy megyében Siófok, Zala megyében pedig Hévíz. Az elemző rámutatott, hogy az idén 20 éves Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, vagyis a TeIR rendelkezésre álló turisztikai adataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy a balatoni turizmus motorja a magyar ember, hiszen a belföldi nyaralók nagyobb arányban foglalják el a tókörnyéki szálláshelyeket, mint a külföldiek. A határokon kívülről érkező turisták komplexebb pihenést keresnek a Balatonnál is, ők a környék gyógyvízzel is ellátott településeit részesítik előnyben.
Weszelovits Gergő junior távérzékelési szakértő egy kamerával felszerelt drónt felrepítve szemléltette, hogyan képes egy levegőből készített felvétel bemutatni az alatta elterülő világot, hogyan lesz ezekből a fotókból háromdimenziós kép és térmodell. Gyakorlatias és szórakoztató előadásában megmutatta, milyen éles kontrasztot alkot a DJI Phantom 4-es drón és elődje, a szintén légifotózásra használt galamb, mely néhány évtizede a nyakába erősített fényképezőgép segítségével próbálta rögzíteni odafentről a lent látható tó, táj, település képét, eközben csapkodó szárnyairól is számos fotót készítve.
Az estétől búcsúzva a fellelkesült és néhány órára regionális szakemberré vált vendégek bámulatos ügyességgel ismerték fel korabeli és mai légifelvételekről is a Balaton emblematikus településeit.
Képek forrása: Lechner Tudásközpont / Kis Ádám
